Ettől még nem dől össze a világ

Ahhoz, hogy például egy munkahely működni tudjon, mindenkinek tudnia kell, hol a helye, mi a dolga. A szabályoknak létezőnek és megtalálhatónak kell lennie. Amennyire nem ismerik és/vagy nem tartják be a közös szabályokat, épp annyira nincs meg az együttműködés és ezért nincs eredmény sem.

A világgal sincs ez másképp

Az emberek nem igazán tudják, hol a helyük, nem biztosak abban, hogy mi a dolguk. Nincsenek szilárd irányelvek, illetve sok ember számára nem megtalálhatóak.

Egyfelől túl sokféle értékrend van “forgalomban”, és nem tudják eldönteni, melyiket kövessék. Másfelől látják, hogy bármilyen értékrendet próbálnak is követni a körülöttük élők, gyakran megszegik a saját maguk által elfogadott szabályokat – megcsalják a párjukat, átverik az üzletfeleiket, meg ilyesmik, semmi különös…

Ettől még nem dől össze a világ?

De…

Mert ez nem csak az adott szabályt vagy értékrendet kérdőjelezi meg, de bármilyen értékrend létjogosultságát is kétségessé teszi.

Különösen akkor, ha nem csak a társadalom perifériájára szorult, tanulatlan, vagyontalan és számkivetett emberek mennek szembe az alapvető normákkal butaságból és/vagy kényszerűségből, hanem a vezetők szegik meg a szabályokat.

Épp azok követnek el bűnöket, akiknek jó példával kellene elöl járni, és bizonyítani az értékrend működőképességét.

De azzal, hogy ők a pozíciójukkal a büntetés alól is ki tudják húzni magukat, teljesen elveszik az emberek kedvét attól, hogy szigorúan kövessék a szabályokat.

Az eredmény:

Ahogy a szabályok jelentősége csökken, úgy a követőik száma is, és az együttműködés, amit ezek a szabályok tartottak össze, szétesik.

Így esik szét a világ, benne társadalmak, csoportok, családok, párkapcsolatok – és ezáltal az egyéni életek is, hiszen társas lények volnánk…

Mi a megoldás?

Hogy lehet ezt a folyamatot megállítani és megfordítani?

Szerintem az első dolog, hogy minél többen kezdjünk el ezen gondolkodni, és alakítsuk ki a saját értékrendünket, amit tényleg a magunkénak tudhatunk, és ezért nagyobb eséllyel tudjuk tartani magunkat hozzá.

Nem azért, mert valaki más azt mondja, hogy ez így és így helyes, vagy azért, mert megbüntet érte, ha nem úgy csináljuk.

Hanem azért, mert mi magunk így látjuk jónak, és nem csak tartjuk magunkat hozzá, de ki is állunk mellette.

Ez kezdésnek egyáltalán nem rossz, különösen, ha azért látjuk jónak, mert ez nem csak nekünk, de a világnak is így a legjobb…

…És ahányszor találunk egy-egy ilyen szabályt, amivel egy kis rendezettséget tudunk vinni a káoszba, mert be is tartjuk, akkor máris tettünk valamit azért, hogy a világ jobb legyen – mindannyiunk számára…

Szőnyi János